Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK

2010.02.02

Európa közepén, az Alpok és a magyar Kisalföld ölelésében fekszik a Fertő, mely évszázadok óta meghatározza a partján élő emberek életét. A táj és az ember élete itt harmonikusan összefonódott és eredményezte a páratlan kultúrtájat, melyet 2001-ben az UNESCO világörökségnek ismert el. A felterjesztést Magyarország és Ausztria közösen kezdeményezte és közös megvalósításban készült el a táj kezelési terve is. Mind ez jelzi, hogy az Európai Unió szellemében nem az államhatárok, hanem a táj természetes határai szabják meg tevékenységünket.

Mithras-szentély Fertőrákos

Sopron közelében, Fertőrákos és az ausztriai Fertőmeggyes között, a Fertő- Hanság Nemzeti Parkon át vezető kerékpárút mellett római kori templomot rejt az erdő. Az irodalom Mithras-szentély, Mithras-barlang, Mithraeum néven említi. Az 1866-ban felfedezett, Stornó Ferenc által feltárt szentélyt 1989-ig a vasfüggöny szigora zárta el a külvilágtól. Napjainkban kirándulók tízezrei kerékpároznak, túráznak ezen a vidéken. A Fertőrákos felől érkezők elektromos kirándulóautókkal, egy órás körutazás keretében is felfedezhetik a Napisten szentélyét, amely 2001 óta a Világörökség része.

A Mithras-szentélyek a II-IV. században élték virágkorukat a Római Birodalom területén, főleg a nyugati tartományokban. A Napistenként is tisztelt Mithrasnak szentelték ezeket a föld alatti templomokat, avagy barlangokat, ahogy a hívek nevezték. Közülük kevés maradt fenn. A Magyarországon egyedülálló fertőrákosi Mithraeum Sopron - az egykori Scarbantia - környékének egyik legérdekesebb római kori emléke.

A fertőrákosi Mithras-szentély védőépülete
A fertőrákosi Mithras-szentély védőépülete

A római kort megelőző időkből - és vele párhuzamosan is - az isten nevét megtaláljuk az indiai Rigvédában (Mitra), és az iráni Avesztában is (Mithra). Azaz tisztelték az Indus és Gangesz völgyében, hasonlóképpen a Perzsa Birodalomban, ahol királyfeliratokon is olvasható a neve. Tisztelete továbbterjedt Kis-Ázsiára és tulajdonképpen a Földközi tenger medencéjének keleti felére (Mithrász, Mithrész). Alakja a kaukázusi népek epikájába is átszármazott, a róla szóló történeteket ma is mesélik. Kultikus tisztelete napjainkban is él a hinduizmusban és a párszi vallásban. Egyes kutatók szerint az Újszövetségi írásokban is kimutatható a hatása. Az elveszett mítosz egy értelmezése szerint a téli napforduló az ő születésnapja is.

A Római Birodalomban kialakult misztérium vallási kultuszformája szerint az isten titkait (misztériumait) nem ismerhette meg akárki. A kultuszközösségbe felvett tagoknak először titoktartási fogadalmat kellett tenniük. Ezután lépésről lépésre, az egymásra épülő hét fokozat próbáinak teljesítése után juthattak el a teljes beavatásig, a tanok végső ismeretéig. A beavatási fokozatok titokzatos és szimbolizmusban gazdag nevei magyarul: Holló, Jegyes, Katona, Oroszlán, Perzsa, Napfutó, Atya. A Mithras-misztériumok beavatottjai az asztrológia és asztronómia tudományában is jártasak voltak. A II. század végétől a hívek jelen voltak a Római Birodalom irányításában is.

A vallási közösségek tagjai a társadalom minden rétegét képviselték. A császárok közül is többről tudjuk, hogy tisztelte Mithrast. Marcus Aurelius fia, Commodus beavatást is végzett. A keresztény kor beköszöntének hajnalán Mithras a Római Birodalom támaszának számított. Ennek emlékét egy 308-ban Carnuntumban állíttatott császárfelirat őrzi. A kultusz a IV. század folyamán hanyatlásnak indult. A mélyen vallásos, rendszeresen beavatásokat végző és szertartásokat celebráló Julianus idejében rövid időre felvirágzott. A keresztény korban a vallást elfelejtették, barlangjait egykori őrzői magára hagyták. A Fertő partján álló szentély boltozata beszakadt. A kultuszképet az eső és a szél hordaléka betemette, az erdő növényzete benőtte. Így telt el 1500 esztendő.

Az ásatás előtti állapot (Stornó Ferenc rajza)
Az ásatás előtti állapot (Stornó Ferenc rajza)

A Mithras-barlang maradványait 1866. júliusában két fiatalember fedezte fel, egymástól függetlenül. A Fertőrákos melletti erdőben közel egy időben talált rá a soproni ifj. Stornó Ferenc és Malleschitz György, meggyesi kőfaragó. A Mithraeum feltárását id. Stornó Ferenc végezte. Egy feliratos kultuszképet, három oltárkövet, két oroszlánszobrot, 27 db halotti hamvakat és érméket tartalmazó hamvasztásos sírt, és egy csontvázas sírt talált. Ezek után faragott mészkőből boltozatot építtetett a szentély fölé, hogy megvédje azt.

Helyreállítás 1992-ben
Helyreállítás 1992-ben

A Mithraeum a szocialista és a kapitalista rendszer szembenállásának éveiben a nagyhatalmak ütközőzónájába került. Rendőrségi eljárást vont maga után, ha valaki a környékre merészkedett. 1948-tól aknazár, majd az azt felváltó vasfüggöny akadályozta meg, hogy bárki idejöhessen. A múzeum szakemberei sem juthattak ki Mithras szentélyéhez. A kultuszkép megrongálódott, a barlang belseje agyagos hordalékkal telt meg. A szentély állapotára dr. Tóth István - a római kori Mithras misztériumok kutatásának nemzetközileg elismert tekintélye - hívta fel a szakma figyelmét "Pusztuló műemlékek" című írásában. (Műemlékvédelem, 1971/4.)

1989. augusztus 19-én a közeli Sopronpusztán rendezték meg a Páneurópai Pikniket. Itt törték át a vasfüggönyt a keletnémetek. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét Európa újraegyesülése. Hamarosan határátkelő nyílt kerékpárosok és gyalogosok számára a Mithras-barlang szomszédságában.

A Mithras-szentély 1991-es hitelesítő ásatását Gabrieli Gabriella, soproni régész végezte. Kovács György szobrász-restaurátor művész állította helyre a kultuszképet. A védőépület H. Vladár Ágnes alkotása.

Fertőrákosi Kőfejtő és Barlangszínház

Fertő-táj Világörökség
Fertő-táj Világörökség

A Fertő nyugati partvidékén, Sopron közelében, Fertőrákoson található Magyarország legszebb lajtamészkő feltárása, a Püspöki Kőfejtőként emlegetett egykori mészkőbánya. Turisztikai látványosság, népszerű kirándulóhely, a természetjárók kedvelt célpontja, a Soproni Ünnepi Hetek rendezvényeinek egyik színhelye, koncertek és fesztiválok díszlete, amely évről évre turisták tízezreit vonzza Fertőrákosra.
A Püspöki Kőfejtő 2001 óta az UNESCO Világörökség része.

Ennek a honlapnak az a célja, hogy a Fertőrákosra készülő kirándulók, a Sopronban és a Fertő-tájon nyaraló vendégek számára tájékoztatást adjon a Kőfejtő által nyújtott turisztikai lehetőségekről. Bemutatja a mészkő keletkezését, a Kőfejtő kialakulását, az itt alkalmazott egyedi bányaművelési eljárást, a kőfejtés megszűnése után visszamaradt barlangot, amely napjainkban Magyarország egyedülálló idegenforgalmi látványossága. Megismerteti a látogatókkal a Fertő- Hanság Nemzeti Park területén található Kőfejtő növény- és állatvilágát, a Kövi Benge tanösvényt.

Kőfaragó Fesztivál 2004. Fertőrákos
Kőfaragó Fesztivál 2004. Fertőrákos

Fertőrákos és környéke több napos programlehetőséget kínál vendégeinek: a Püspöki Kőfejtő, a Magyarországon egyedülálló Mithras-barlang, a Püspöki Kastély, a Pellengér, a városfal és az Ásványmúzeum teszi különlegessé. A Fertő tó magyar részén lévő strand és hajókikötő is Fertőrákos felől kereshető fel.

A Fertőrákosi Kőfejtő felfedezését kezdje itt

FERTŐD VÁROS  KÉPEI

A kultuszkép éjszakai megvilágításban
A kultuszkép éjszakai megvilágításban

A Fertőrákos mellett feltárt Mithras-relief hasonlít a Római Birodalom többi Mithras-barlangjának kultuszképeihez.
A 2x1.5 m-es színes dombormű Mithras istent perzsa ruhában ábrázolja, amint egy bikát nyom térdével a földre, miközben tőrét annak nyaki ütőerébe döfi. Alulról kutya és kígyó ágaskodik a sebből patakzó vér irányába, a skorpió pedig mindkét ollójával belecsíp a bika heréjébe. Jobbról és balról két fáklyás alak áll: Cautes a pirkadat, Cautopates az alkony szimbóluma. Felettük a Nap és a Hold ábrázolása adja meg a barlangi jelenet égi hátterét. A kompozícióban ősi jelképekként fedezhetők fel az egyenlő oldalú háromszög és a mágikus pentagramma. A kultuszkép rejtett üzenete a tudósokat régóta foglalkoztatja.

A látogató a misztériumok kozmikus összefüggéseit a szentély megtekintése során ismerheti meg.

Fedezze fel a Mithras-barlang titkát!

Vadonleső

 

Állatok
Állatok
Növények
Növények
Élőhelyek, táj
Élőhelyek, táj
Kultúrtörténeti értékek
Kultúrtörténeti értékek
Oktatás
Oktatás
Természetvédelmi akciók
Természetvédelmi akciók
Egyéb
Egyéb
   
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.